A tarcali káplán sírhantja

"Úr Jézusom, engedd, hogy ezen bajoknak egykor igazi orvosa lehessek, s ezekbe a sokat szenvedett, agyongyötört, téves úton vezetett embertársaimnak lelkébe minél több örömet, boldogságot, vigaszt, szeretetet, megelégedést, reményt önthessek, s Tehozzád elvezethessem őket, ahol mindannyian megtaláljuk azt, ami után vágyódunk, törekszünk, küzdünk és szenvedünk: az örök életet!" - írja még 1945-ös malenkij robotra történő elhurcolása előtt szemináriumi naplójába Szerednyei János, a későbbi tarcali káplán. Kérése - mondhatni - teljesült, hiszen a kötetben olvasható visszaemlékezések alapján Szerednyei mindezen szerepeket be is töltötte a lágerélet során. "János a zálog, a megváltó rabságunkban" - írta a temetést követően naplójába a lágerből később visszatérő H. Örkényi Ilona. A kötet nemcsak Szerednyei János életének és hősies áldozatvállalásának állít emléket, hanem azon elhurcoltaknak is, akik a 20. század kényszermunkatáborai­ban lelték halálukat.