"A cinkét a kert végébe, egy beerdősödött területhez vittem fel. Tollát borzolta, vissza se nézett. Mihelyt a fák közé ért, felugrott egy elérhető távolságban levő ágra, onnan egy kicsivel magasabbra, leesett, újrakezdte, haladt befelé. Közben csicsergett. A társai válaszoltak neki. Hiú ábránd lenne azt hinni, hogy a dala rólam szólt, a közös kalandunkról, arról, hogy fogságba esett, de megmenekült. Ez már egyáltalán nem volt fontos. Annyit mondott talán: itt vagyok. Az intelligencia nem más, mint páratlan rugalmasság és alkalmazkodóképesség. Teljes jelenlét a pillanatban, emlékezés legföljebb a zsigerek szintjén."

*
Szendi Nóra gyönyörű írása is az index.hu felületén jelent meg. Magyarország vezető lapja hosszú évek óta kísérletezik azzal, hogy visszahozza és erősítse a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai éppúgy, mint a legkiválóbb hazai írók sokasága vállalta ezt a történelmi feladatot, hogy az olvasó ne csak nívós, de kis elérésű irodalmi lapokban találkozzon a műfajjal, hanem a legnagyobb hazai közéleti lapban is - heti rendszerességgel.
*
A kötetben található írásokban az is közös, hogy mind az életünkről szól, a mindennapjainkról, azok nehézségeiről és szépségeiről.

Kötetben megjelenő szerzők:
Demeter Szilárd
Döme Barbara
F. Tóth Benedek
Fekete-Szalóky Zoltán
Háy János
Jassó Judit
Király Farkas
Kiss Noémi
Kovács Krisztián
Lackfi János
Petőcz András
Rimay Ádám
Száraz Miklós György
Szendi Nóra
Vámos Miklós
Víg György