Minden ember életében vannak helyek, történetek, amelyek érdemesek az időtlen emlékezetre, és vannak krónikások, akiknek tollat ad kezébe az élet, hogy mindezeket meg is örökíthessék. Ők azok, akik olvassák is a körülöttük lévő teret, majd élnek a lehetőséggel, hogy tollukkal mintázhassák meg azt. Szolgálja ez a szívből jövő, rendezett karakterhalom egyfajta írott fohászként örök hálámat minden élő és élettelen számára, aki valamilyen módon részt vett ennek a kötetnek a létrejöttében. Bízom benne, hogy sokan örömüket lelik majd e lélekközi fantáziavilág krónikájában, melynek egyes elemei bizony mutathatnak hasonlóságot a valósággal is.