A japán szerető
Különleges szerelmi történettel és két nő finoman megrajzolt portréjával lepi meg olvasóit a chilei Isabel Allende, amint kitárja a kaliforniai Lark House kapuját. A madárfüttytől hangos környezetben álló Pacsirta-ház nem véletlenül kapta a nevét. Itt talál állást a fiatal Irina, akit Moldáviából vetett a sors a tengerentúlra.
A nyolcvanon túl járó Alma Lengyelországból került Amerikába évtizedekkel ezelőtt, és az élete végéhez közeledve maga döntött úgy, hogy jómódú, szerető fia családját elhagyva az idősek otthonában tölti az időt, ami számára megadatik. Másképp telnek napjai, mint a többieké. Valakitől rendszeresen kap levelet, kísérőül hozzá három szál gardéniát, gyakran kocsiba ül, elutazik néhány napra, mintha titkos találkára menne. Eltűnései rejtélyesek az őt gyakran meglátogató fiú unokája és Irina számára, ám ahogy telik az idő, és ahogy Alma egyre jobban megszereti a lányt, lassan beavatja őket nem mindennapi múltjába. A két fiatal így szerez tudomást a japán szeretőről, egy csaknem hét évtizedig tartó, mindent kibíró szerelemről, mialatt köztük is formálódik valami, ami túlmutat a barátságon.
Isabel Allende a tőle megszokott derűvel és bölcs iróniával elmélkedik sorsról, életről, mulasztásokról, és arról, hogy legalább próbáljuk meg pótolni, ami még pótolható.
