A kötet már a címével is provokatív kérdést tesz fel: lehet-e igazságos ítéletet hozni a vádlott távollétében? A második, átdolgozott kiadás nem csupán frissítés, hanem újragondolt és kibővített elemzés egy olyan eljárási területről, amely a globalizált világban egyre gyakoribbá és egyre összetettebbé vált. A szerzők bírói és tudományos tapasztalata biztos szakmai alapot ad annak vizsgálatához, miként egyeztethető össze a büntetőigény érvényesítése a tisztességes eljárás garanciáival.

A monográfia történeti perspektívából indul, majd részletesen feltárja a terhelt jelenléti jogának, távolmaradásának és az önhiba megállapíthatóságának kérdéseit. Nem áll meg a külön eljárás szabályainál: elemzi az általános eljárásban tanúsított távolmaradás következményeit, a külön eljárásra való áttérés dilemmáit, az előkerülés és a perújítás problémáit is. Külön figyelmet kapnak az alkotmányossági szempontok és a 2026-ban hatályba lépő jogszabály-módosítások, amelyek új garanciális és technikai feltételeket teremtenek a távollétes eljárások számára.

A könyv egyik legnagyobb erénye, hogy nem száraz kommentárként sorolja a szabályokat, hanem élő jogként mutatja be az intézményt. A szerzők helyenként vitára ingerlő, mégis kiegyensúlyozott gondolatmenete világossá teszi: a távollétes eljárás nem egyszerűsítés, hanem éppen ellenkezőleg, többletfelelősséget és körültekintést igénylő kivétel. A dogmatikai alaposság és a gyakorlati tapasztalat egymást erősítve jelenik meg, ami különösen értékessé teszi a művet.

A kötet elsősorban a büntetőeljárási jog iránt érdeklődő gyakorló jogászoknak, kutatóknak, doktoranduszoknak és joghallgatóknak ajánlható, de minden olyan olvasó számára hasznos lehet, aki a büntető igazságszolgáltatás határkérdéseit kívánja mélyebben megérteni. Figyelemfelkeltő címéhez méltón a könyv nemcsak választ ad, hanem gondolkodásra is késztet egy alapvető kérdésben: meddig terjedhet az állam büntetőhatalma a terhelt jelenléte nélkül?