Provokatív, megindító, zavarba ejtő és néhol kimondottan vicces memoár Shakespeare-ről és a fenekelés iránti megszállott szenvedélyről.
A kamasz Jillian Keenan nehéz gyermekkora semmiféle kapaszkodót nem kínált számára a szeretet természetének megértéséhez - egészen addig, amíg A vihar egyik előadásán nem találkozott Shakespeare világával és nyelvezetével. Könyvében elmeséli, hogyan segítettek neki ezek a híres színdarabok megérteni és elfogadni saját szokatlan szexuális identitását, és rátalálni a szeretetre, amelyet keresett.
A szerzővel együtt fedezzük fel a szerelem és a szexualitás Shakespeare-drámákban tükröződő számos aspektusát, és néhány igen szokatlan értelmezéssel is gazdagabbak lehetünk: ilyen a Szentivánéji álom Helenája mazochista természetének feltárása vagy a Lear király öreg királyának szexuális ragadozóként való leírása. 
Keenan felfogása szerint az irodalom tükör: miközben a szövegeket olvassuk, tulajdonképpen önmagunkban olvasunk. Párbeszéd zajlik belső lényegünk és a fiktív szereplők között, s e beszélgetés tanulsága minket gazdagít. A szerző meghatóan őszinte önvizsgálata az olvasót is átgondolásra készteti.