A Stasi működése Magyarországon - A keletnémet és a magyar állambíztonság kapcsolata 1955-1989

Miért szerette a keletnémet állambiztonság a "Celofán" típusú magyar levélbontó készüléket? Mekkora ügynökhálózatot működtetett a Stasi Magyarországon? Mik voltak a "Balaton-brigád" legfontosabb feladati? Mi volt a Stasi-vezetők és ügynökök véleménye a magyar állambiztonságról? És vajon miként változott a két ország viszonya az 1989-es határnyitáshoz vezető események során?

Jobst Ágnes kötete elsőként vállakozik az egykori Német Demokratikus Köztársaság és a Magyar Népköztársaság állambiztonsági együttműködésének átfogó bemutatására. A téma a jelenkori történetírás kevéssé feltárt területei közé tartozik, pedig a belügy-állambiztonsági szervek kapcsolatainak mélyebb ismerete hozzásegíthet a közelmúlt fontos eseményeinek alaposabb megértéséhez. A kötet mindenekelőtt az elsődleges források, vagyis a levéltári dokumentumok felhasználásával tesz kísérletet a téma feldolgozására. A szerző részletesen foglalkozik a Stasi által Magyarországon bevetett operatív csoport működésével, a kooperáció során felmerülő problémákkal és nézetkülönbségekkel, végül hosszan szól az 1989-es keletnémet menekültáradatról, amely utóbb egy új korszak nyitányának bizonyult Európa XX. századi történelmében.

Jobst Ágnes 1997-től munkatársa aTörténeti Levéltárnak (2003-tól: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára). A magyar állambiztonság nemzetközi iratanyagának feltárásába bekapcsolódva 2004 óta folytat kutatásokat az egykori Stasi-iratokat őrző berlini levéltárban. Az elmúlt tíz év során több hazai és külföldi előadást tartott, számos tanulmányt és forrásközlést tett közzé a magyar és keletnémet együttműködés témakörében.