A segítés egyszerűnek tűnő fogalma megannyi kérdést takar. Egy másik ember, csoport, vagy közösség java ugyanis korántsem magától értetődő. Segítők és segítettek ezt közösen hozzák létre, újraértelmezve az olyan kapcsolódó fogalmakat, mint közösség, felelősség, moralitás, szolidaritás, önzetlenség, közérdek. A könyvben megválaszolni kívánt első kérdés erre vonatkozik: hogyan jönnek létre a jóról alkotott elképzelések a segítési helyzetekben?
A civil segítés, a jótékonykodás olyan fajtáit vizsgáljuk, amelyekben a kulturális nemzet értékrendszere központi szerepet játszik. Magyarországon a nemzeti szolidaritás egyik jellemző formája a szomszédos országok magyar kisebbségeire irányul. Hogyan épülnek rá a civil cselekvések a kisebbségi magyarok segítésének különféle elképzeléseire? Hogyan teremtik újjá a résztvevők a nemzetről, a magyarságról alkotott elképzeléseiket a jótékonyság közben?
A kötet emellett a civil segítés hatalmi dimenzióját is vizsgálja. A jótékonyság kritikai leírásai gyakran magától értetődőnek veszik, hogy a címzettek körében negatív tapasztalatokat hoz létre, "sebeket ejt", mégis igen ritka, hogy az alávetés e formája a gyakorlatban fel lenne tárva. E cél érdekében rákérdezünk arra, hogy milyen hatással vannak a nemzetről és civilizációról alkotott elképzelések a segítettek önértelmezésére. Miként kezelhetők az esetleges sérelmek a jótékonykodó és támogatott személyes bensőséges kapcsolatában?

A szerző az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanult szociológiát, majd a Budapesti Corvinus Egyetemen szerzett PhD fokozatot. Jelenleg az MTA TK Kisebbségkutató Intézet kutatója. E könyv kéziratával 2018-ban elnyerte az Akadémiai Ifjúsági Díjat