"Pro patria et libertate"
A hazatérő II. Rákóczi Ferencet néhány száz hitványul fölfegyverkezet bujdosó várta a határon. Alig néhány hétbe telt, s a tízezresre duzzadt rebelllishad megvívta első győztes csatáját. Miközben váltakozó sikerrel folyt a háborúskodás, megszületett a "kuruc állam". Az ónodi gyűlés kimondta a Habsburg-ház trónfosztását, a trencséni vereség azonban megpecsételte a szabadságharc sorsát.

A királynő reformjai
A magyar nemesek "életüket és vérüket" ajánlották az ifjú királynőnek, érte harcoltak a hétéves háborúban is. Mária Terézia a felvilágosult abszolutizmus jegyében, reformok sorával kísérelte meg felzárkóztatni birodalmát a fejlettségben jócskán előbbre járó nyugati világhoz. Kiadta a parasztok terheit enyhítő úrbéli rendeletét, az oktatást átfogóan szabályozó Ratio Educationist, s a "közjót" szem előtt tartva még a betegekről, árvákról is igyekezett gondoskodni. "Uralkodása alatt csendesség, bőség volt egész Magyarországon."

A birodalom első szolgája
A hagyományokkal mit sem törődő "kalapos király" II. József előtt egyetlen cél lebegett: egységes, modern állammá összekovácsolni a Habsburgok országait. Megszüntette az örökös jobbágyságot, polgári törvénykönyvet alkotott, a hivatali ügyintézésben a latin helyett bevezette a németet, s tervbe vette a nemesek megadóztatását is. Halálos ágyán egy "nevezetes tollvonással" szinte valamennyi rendeletét visszavonta.

"Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!"
A felvilágosodás eszméi legelőbb a bécsi "testőrírókat" vonták bűvkörükbe, s megérintették a világlátott, művelt nemeseket meg a korabeli értelmiséget is. Ők lettek a társadalmi reformok, a nemzeti szellemű irodalom és kultúra felvirágoztatásának elkötelezett hívei, a nyelvújítás szószólói. A reformkor nemzedéke őket és a magyar jakobinus mozgalom vezéralakjait tekintette példaképének.