Két világ között

"Budapest az emlékeimben az a hely, ami visszaadta a szabadságomat. Látom magam előtt, ahogy az egész város előttem fekszik, átnézek a közeli dombokra, a szőlőre, a gesztenye-, a dió- és a fügefákra, látom a várhegyet a Mátyás-templommal és az alattam lévő várat, nézem a Dunát, az Erzsébet-hidat és a Nyulak szigetét, későbbi nevén Margit-szigetet. Látom a Gellérthegyet, a Lánchidat, a Parlamentet, a nekünk négy évre menedéket adó város minden szépségét.
A közvetlen utazást NDK-ból az NSZK-ba 1984-ben megtiltották. Egy módon juthattunk ki Kelet-Németországból - egy Budapesten átvezető, és négyéves ott tartózkodást jelentő kerülővel, és csak ezután indulhattunk tovább Nyugat-Németországba. A budapesti évek viszont irányt mutattak jövőbeni életünk felé, amit csak akkor értettünk meg, amikor már Budapesten éltünk."

"Mielőtt eljöttem Kielből, az ottani rektor tartott egy előadást A németség nehézségéről címmel. Az előadás címe tetszett, mintha rólam írták volna, az életemmel tudtam alátámasztani. Minden nehézség ellenére jól jöttünk ki a történetből. Végre szabadon gondolkodhatunk, beszélhetünk, vásárolhatunk, utazhatunk, azt tehetünk, amit akarunk. Nincs ellenőrzés sem otthon, sem a munkahelyen.
Szabad polgárok vagyunk."

A szerző politikai okokból 1984-ben elhagyta az NDK-t, és négy évig Budapesten élt. A Budapesti napló - a Kelet és Nyugat világa között - az 1984 és 1988 közötti magyarországi életéről, és a "fordulat" előtti időszakot idézi fel, annak nehézségeiről és örömeiről mesél. A szerző programozóként és fordítóként, de főleg némettanárként betekintést nyert a magyar hétköznapokba. Környezete befogadta, és sokan kiöntötték a szívüket-lelküket.
A könyv különlegessége az is, hogy azon kevés német nyelvű irodalmi megnyilvánulások közé tartozik, amely saját tapasztalatból tükrözi azt a különös, rendszerváltás előtt időszakot.