Helga az életét egyetlen célnak szenteli. Ez tölti el örömmel, ez hajtja, ezért érkezett a világra, és úgy érzi, semmi és senki nem akadályozhatja meg benne. Ám egy napon minden megváltozik. Minden, ami addig a boldogságot jelentette, küzdelemmé válik. Úgy érzi, nincs egyedül. Mintha valakivel meg kellene vívnia a boldogság csatáját. Kislányként ez elbizonytalanítja, de hamar rájön, hogy az élete értelmének záloga, ha ebből a csatából ő kerül ki győztesen. Bármi áron. Mert megígérte az édesanyjának.

Veronika kilencévesen veszíti el szeretett édesapját, aki a halálos ágyán a gyermek lelkére köti, hogy utazzon el Párizsba. Azon a végzetes napon a kislány megígéri neki, hogy teljesíti a kívánságát, felkeresi azokat a helyeket, ahol az édesapja a gyermekkora legszebb heteit töltötte. De a férfi még valamit kér tőle. Olyasmit, ami a kislányt boldogsággal tölti el, olyan ismeretlen érzéssel, amire gondolni sem mer, de elveszíteni sem akar. Éppen ezért az édesapja szavait a lelke mélyébe zárja, mint valami titkolt vágyat, amit soha senki nem tudhat meg. Nem is sejti, hogy ezek a szavak megváltoztatják az életét. Egészen addig nem tudja, míg több mint negyven évvel később el nem látogat Párizsba, ahol találkozik Dáviddal, a semmiből felbukkanó magyar férfival. Aki mintha az ő megmentésére érkezett volna, aki kellően érzékeny, tapasztalt és szerelmes ahhoz, hogy hamar kiismerje őt. És akiről kiderül, hogy ismeri Helgát is.