„Könyvemnek nem tárgya a világháború első 24 hónapjának hadműveletei, kitérek azonban – helyenként részletesebben is – azokra a harcszíntéri helyzeteknek és történéseknek a leírására, amelyeknek meghatározó, pontosabban általam meghatározónak vélt következményei voltak Erdélyben. Akkor és később.
Ilyen volt, Berzeviczy Albertet idézve, a szeptember 11-én elrendelt „dicsőséges visszavonulásunk" mindenhol, és hogy eközben, október közepére, végére, decemberre elfogytunk.
Nyomunkban a kozák-orosz portyák szeptember végén már Sáros, Zemplén, Ung és Máramaros vármegyékben rekviráltak, október elején meg – ideig-óráig – bevonultak Máramarosszigetre, megfordultak a Visó völgyében, ami már Erdély határa. A Visó-völgyi portya Beszterce futását váltotta ki, és a tájékozottabbak útra csomagoltak Kolozsváron."
Koszta István