Vallások a pogány Bulgáriában

A magyarok korai történelméhez talán a bolgároké a leginkább hasonló. A sztyeppei lovasnomád honfoglalók és az új hazában talált népek találkozása révén hatalmas dél- és kelet-európai birodalom jött lére a kora középkorban. Az összefonódó kulturális, nyelvi és etnikai folyamatok vezettek el a vérzivataros török hódoltság fél évezredéig, majd a várva-várt függetlenség kivívásáig. Mindkét nép nyelvi és etnikai eredete újra és újra fellángoló vitákat kavar. A hun leszármazástudattól a pánszláv eszmékig, a lovasnomád, törökségi örökségtől az őslakos, balkáni és trák eredettudatig számos viaskodó elmélet tudományos hátterét ismerteti e rendkívül alapos és hiteles tudományos munka. A szerző a bizantológia, a vallástörténet és a filológia nemzetközi hírű mestere, aki szokásához híven ismét rendhagyó oldalról közelíti meg a kérdést: arra keresi választ, hogy milyen vallásosság, hiedelemvilág vezethető le a forrásokból és az összehasonlító kutatásokból, hiszen a világkép párhuzamosságai és változásai jól jellemzik a népesség- és eszmetörténeti folyamatokat. A szerző szakít sok hagyományos, már-már megcsontosodott nézettel, és górcső alá veszi az iráni zoroasztrizmustól a sztyeppei lovasnépek tengrizmusán és a Mithrasz-kultuszon át a balkáni szinkretista vallásosságig azokat a szellemi erőtereket, amelyeken belül elhelyezi az i. sz. 7-10. században hatalmas balkáni birodalmat alkotó nép korai történelmét, eredetét. A magyar párhuzamok, történelmi és kulturális kapcsolatok miatt rendkívül tanulságos ismeretterjesztő munka ez nemcsak a magyar vallástörténészek, őstörténészek, hanem az érdeklődő nagyközönség számára is.