A harmadik, átdolgozott és bővített kiadásban megjelenő, több magyarországi jogi karon is előírt tankönyv bemutatja a nemzetközi jog alapkérdéseit, a belső joggal való viszonyát, a tárgyban készült régebbi, és az Alaptörvény figyelembevételével születetett újabb alkotmánybírósági határozatokat. A nemzetközi jog jogforrási rendszerét áttekintve a szerződéskötés elméletére és gyakorlatára, a szerződések értelmezésére, érvénytelenségére és megszűnésére tér ki, majd a szokásjogot és a többi jogforrást tekinti át. Ezt követi a jogalanyiságnak és a nemzetközi kapcsolatok legfontosabb jogi szabályainak áttekintése, figyelmet fordítva a Nemzetközi Bíróság joggyakorlatára és a nemzetközi jog hagyományos szabályainak immár új árnyalatokkal történő érvényesülésére a XXI. század elején. A könyv az emberi jogok nemzetközi védelmét, a kisebbségvédelem nemzetközi jogát a gyakorlat figyelembevételével ismerteti, hangsúlyozza a legfontosabb szabályok folyamatosságát, de jelzi a változásokat is. Így az erőszak alkalmazásának és az ún. humanitárius intervenciónak a kérdését és ezzel összefüggésben az ENSZ-reformját, valamint a környezetvédelem alapkoordinátáit a tankönyv már a 2016-os állapotnak megfelelően mutatja be. A felelősség nemzetközi jogi szabályait az ENSZ kodifikációs tervezetét figyelembe véve, az egyén büntetőjogi felelősségének kérdését pedig a nemzetközi büntetőbíróságok példáin keresztül tárgyalja. A diplomáciai jog bemutatásakor a diplomáciai gyakorlat a szokásosnál bővebben kerül tárgyalásra. A tankönyv törekszik annak érzékeltetésére is, hogy a közelmúlt történelmét hogyan befolyásolták a nemzetközi kapcsolatok, s milyen gyakran volt nemzetközi jogi háttere egy-egy magyar történelmi eseménynek. A nemzetközi bírósági döntések megértését számos térkép segíti..