A 18. század elején a Habsburg-berendezkedés következményeként lassú, de fokozatos átalakulási folyamatok kezdődtek a székely székek hatalomgyakorlási mechanizmusaiban. E lassú, de alapvető változás elsősorban a széki adminisztráció és végrehajtó hatalom csúcsát, a főkirálybírói intézményt érintette, de a század második felére átfogta az intézményrendszer minden szintjét. A kötet az elsődleges források alapján részletesen elemzi a szék működésének minden területét: az intézményeket és a tisztviselői hivatalokat, a meghatározó egyéni pályafutásokat, a társadalmi viszonyok és a hatalomgyakorlás összefüggéseit, valamint a felsőbb kormányzati és katonai szervekkel való kapcsolat jellemzőit és hatásait. Az erdélyi törvényhatóságok 18. századi közigazgatás-történetének alapos feltárása régi adóssága a magyar történetírásnak. Ehhez a munkához szeretne új eredményeivel és következtetéseivel hozzájárulni e kötet.