A Monarchiától a Szovjetunióig: egy páratlan életút viszontagságai egy képes kötetben! Kummer Ferencről a történettudomány eddig semmit, de még szűkebb szakmája, a bányászat is csak nagyon keveset tudott. A korabeli sajtó több helyen beszámol ugyan a Szovjetuniót megjárt bányamérnök kitüntetéseiről, a Bányászati és Kohászati lapokban olvashatunk tanulmányairól, ám halálhíre is csak egy pár soros gyászjelentés volt a napilapok hasábjain. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának iratai jócskán árnyalják ezt a képet. Ezek szerint Kummer Ferenc bányamérnök minden követ megmozgatott az 1952 és 1954 között letartóztatott bányaműszaki szakemberek ártatlanságának bizonyításáért, kiszabadításukért. Tényleges betekintést Kummer nem mindennapi élettörténetébe az egyik áldozat és későbbi barát, Dzsida László által lejegyzett életrajz enged, amelyből kiderül, hogy egy egyébként mindvégig elvhű moszkovita kommunista politikai meggyőződése hogyan szorult háttérbe hivatása, mérnöki racionalitása mellett a kollégák és barátok elleni - már akkor is nyilvánvalóan - koncepciós eljárás megszüntetése érdekében.

Kummer Bécsben született a Monarchia idején, Szombathelyen és Győrben dolgozott lakatosként, 1919-ben ifjúkommunistaként Kun Béláék mellett harcolt, a román betörés után azonban menekülnie kellett a Rongyos Gárda elől. Szerbián át Bécsbe került Gerő Ernő, Hamburger Jenő mellé, vagyis a bécsi kommunista emigráció fogadta be köreibe, innen szervezkedtek Budapest ellen, végül 1923-ban Moszkváig menekült. Bolsevik lett, donyecki bányákban dolgozott, mígnem a nagy sztálini tisztogatás elért Donbasszba is, Kummert félreállították, végül az 1941-es német támadás után besorozták, majd Szibériába rendelték táborépítésre. 1948-ban Gerő elvtárs hazahívja, Borsodban lesz bányász, később Komlón bányaigazgató...

Az 1952-es bányaperek idején szembefordul Rákosiékkal, 1956 után ismét a Szovjetunióban találjuk, kitelepül, végül újra hazatér...
Őrült karnevál Kummer élete, emlékirata hihetetlen adalékokkal szolgál a magyar és szovjet kommunizmusról, a kisember sorsról, illetve a kádervilág életveszélyes kulisszatitkairól.