A trilógia középső, Varázscsomó kötete a regényes Hold-utazásokhoz, britanniai krónikaírás és historikus emlékezet működéséhez, valamint az Ezeregyéjszaka-fordítások és a fordítók életútjának titkaihoz vezet el minket.
Lábass Endre képzőművész-performer (1957) a kortárs magyar irodalom páratlanul értékes és érdekes szerzője is - trilógiája közel másfél ezer oldalra rúg. A Madárfészekárust folytató, szabálytalan műfajú olvasónaplója a 17-18-19. század elfeledett angol irodalmában bolyong- utazások, felfedezések, világértelmezések, holt költők és írók közt. Műve nem szabályos forrásközlés vagy irodalomtörténet, sokkal inkább önreflektáló esszé - szellemi kalandozásaiban a 21. századi ember és a magyar irodalom reflexiói is helyet kapnak. (A trilógia másik két darabja: Üvegsziget, Mutabor)