Magia-szutra

Hamvas Béla Magia-szutra című munkája egész életművének egyik legkülönösebb írása, amelyben az emberi létnek a szabadsághoz vezető útját a létezés - megismerés - megvalósítás három ún. "törvénye" vagy "axiómája" mentén bontja ki: "Teljes szabadság nem egyéb, mint mindent (az egész lét) szeretni, mindent megismerni, felismerni, tudni, látni (az ismerés törvénye), mindent megvalósítani, ami nem más, mint: mindenben a szeretetet, mint a világban levő abszolút aktivitást tökéletesen mozgósítani" - fogalmaz a műhöz írott egyik korai jegyzetében. Szándéka szerint írásával Hamvas Béla nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy "hamis filozófiatörténetünk" általános perspektívájával szemben - főként Jakob Böhme és Franz von Baader nyomán - az európai ember szellemtörténetének egy másik, elfeledett vonulatát a maga elevenségében idézze meg, s annak legfontosabb kérdéseit a modern gondolkodás által magára hagyott emberi életgyakorlatnak újra a középpontjába állítsa.
Jóllehet a végleges megfogalmazást a kézirat datálása szerint 1950. október 2-19. között vetette papírra Szentendrén, a mű megírásának gondolata Hamvas Bélában már 1945 szeptemberében felmerült, néhány hónappal később, 1946 áprilisában pedig naplójában "Realizáció" címszó alatt a mű gondolati alapvetésének és szerkezetének számos részletét is kidolgozta.
Az írás letisztázott gépirata nem maradt fenn. Jelen kiadás a műnek a Hamvas Béla hagyatékban található kézirata alapján készült.