Bruni vagyok, kilencéves, és mindenki nagyon furának néz. Ezt azért gondolom, mert ha valakinek a családomról mesélek, kikerekedik a szeme, és tátva marad a z a csodálkozástól. Múltkor lerajzoltam a családtagjaimat, és három külön rajzlapra kerültek, nehogy összevesszenek