Főhősunk neve egyszerű és hétköznapi: Szabó Marci. Egyébként lány, és most tölti a tizenhatot. Hogy miért Marci? Mert a Marcellinánál (ami az eredeti neve) még egy fiúnév is jobb, legalábbis szerinte. Történetunk elején Marci élete kész katasztrófa: szulei elváltak, emiatt az anyjával és magába forduló nővérével a napfényes belvárosi lakásból egy panelbe költöznek. Az új otthonnal új suli is jár, ami nem más, mint a helyi középiskola, a Spuderka. Tagozat nincs, szakkörök is alig, a tanárok és a diákok nagy része első látásra elmebeteg. A kezdeti rémálom után Marci mégis barátokra talál, ők a beszédes nevű Nihil (szuleinek: Laura), a stíluskirálynő Hajni és az eminens Panni. Hogy mi bennuk a közös? Természetesen az, hogy ők nem menők. És nem is akarnak azok
lenni. Vagy talán mégis?

Még mindig nem bírtam felfogni. Mint egy filmben. Ilyen velem nem szokott történni!
(VÁÁÁÁÁ!)

Ettől fuggetlenul nem kéne beleélnem magma semmibe. Hiszen még nem is ismerjuk
egymást. Próbáljuk meg racionálisan megközelíteni a dolgot! Mi szól amellett, hogy
Csáp meg én egymásnak vagyunk teremtve?
1. Isteni jel hiszen mi más volna isteni jel, ha nem az, hogy a titokzatos kék fulhallgatós
fiú és DJ Csáp egy és ugyanaz a személy?
2. Isteni zenei ízlés ez mindkettőnkben közös.
3. Isteni félmosoly ez rá jellemző.
4. Isteni humor nálam adott, de eddigi egyetlen megszólalása után valószínűsítem,
hogy neki is van.
5. Isteni fulhallgató életem szerelmének csakis olyan isteni fulhallgatója lehet,
mint neki.

Kezdetnek nem rossz!