Mátyás ​folytatja Frigyes császár elleni háborúját. Nem tett le korábbi elgondolásáról, hogy ügyes politikával és katonai sikerekkel megszerezze a Német-római Birodalom császári trónját. Ennek érdekében egyre többet költ a háborúra, de kétségtelen sikerei ellenére növekszik a politikáját ellenzők száma.

Miközben Mátyás az Edelpeck Borbálától született törvénytelen fiát, János herceget igyekszik örökösének elismertetni a pápa által, hatalmas birtokokat írat rá, és Szilágyi Erzsébet is minden vagyonát egyetlen unokájára hagyja. Megtörténik a kapcsolatfelvétel a milánói uralkodóházzal – ahonnan a fiának feleséget választ –, ami újabb ellenállást vált ki Beatrix királyné részéről.

A királyi pár viszonya véglegesen elmérgesedik, amelyben kiemelkedő szerepet játszanak a két udvartartás intrikusai. Beatrix arra készül, hogy Mátyás halála után királynéból királynővé válhat, és külön utas politikát folytat. Úgy tűnik, a király külpolitikája sem éri el teljesen a célját, a szultánnal kötött különbékéje pedig nagy vihart kavar Európában.

Mátyás uralkodását belső és külső ármánykodások, árulások nehezítik, és kibékíthetetlen ellentétek feszülnek a magyarok és az olaszok között is. A helyzeten még Bécs elfoglalása sem javít, az udvarban sosem látott méreteket ölt a besúgás, a kémkedés, Beatrix pedig egyre ádázabb gyűlölettel fordul Mátyás fia ellen. Pártok alakulnak és rendeződnek át a király, a királyné és János herceg körül.

Az események megállíthatatlanul sodródnak a király és az ország számára is egyaránt gyászos végkifejlet felé…