OPERA-sorozatunk negyedik darabjában, amelyben az operák szövegkönyvei mind a világ meséiből készültek, az orvos-író Winkler Gábor harminc operát ismertet a már jól ismert szerkezetben. A cselekmény leírása után ír az opera keletkezésének történetéről, elemzi a szövegkönyv alapjául szolgáló mese forrásait, és bemutatja a zenemű utóéletét, beleértve természetesen a magyarországi bemutatókat.
Nemcsak tündérek, sellők, hercegek szerepelnek ezekben az operákban, hanem Az ezeregyéjszaka történeteiből ismert kalifák, kádik, arab kereskedők és rablók, ravasz feleségek, persze Csipkerózsika (Humperdinck és Respighi), Hamupipőke (Rossini és Massenet), Holle anyó, Jancsi és Juliska, beszélő, zenélő és jósoló állatok, kívánságokat teljesítő hal, az okos lány, a disznópásztor herceg, a bűvös vadász és még Pomádé király is.
Van olyan történet, amelynek kétféle véget írtak: egy szerencsés boldogat, és egy szomorút is... Volt opera, amelyiknek elveszett a kottája, és csaknem 150 év után próbálták rekonstruálni.. Talán meglepő, de a Kékszakállú herceg várának is mese a háttere.
A kötet végén táblázatban foglalta össze a szerző a négy OPERA-kötetben bemutatott 111 művet, a premierek időrendi sorrendjében, útmutatóként ahhoz, hogy melyik operát melyik kötetben kell keresni.