Kósa Ferenc a filmkészítőknek ahhoz a nemzedékéhez tartozik, amely a hatvanas években kezdte el pályáját, s tehetsége meg elhivatottsága révén meghatározó szerepet játszott a magyar filmművészet korabeli megújításában. Már első játékfilmje nemzetközi figyelmet keltett. Főiskolai diplomamunkája, az 1956-os eseményeket forradalomnak nevező, ezért évekig betiltott Tízezer nap a legjobb rendezés díját nyerte el az 1967-es cannes-i nemzetközi filmfesztiválon. Munkásságát a továbbiakban olyan jelentékeny, drámai erejű művek fémjelzik, mint az Ítélet, a Nincs idő, a Hószakadás, a Balczó András próbatételeit felidéző Küldetés, a dr. Béres József pokoljárását bemutató Az utolsó szó jogán, továbbá A mérkőzés vagy A másik ember. Ezek ugyan művenként változó hangsúllyal, de újra és újra azt a kérdést teszik fel. hogy vajon alkotója-e az ember önnön sorsának, vagy csupán a dolgok elszenvedésére ítéltetett? Kósa Ferenc hősei erkölcsileg is megformált emberek, akik mindenekelőtt önmaguktól kérik számon a történelmet, ezért aztán rendre konfliktusba kerülnek a létezés nyomorító hatalmaival.

Könyvünk műfaja szerint szöveggyűjtemény, amely arra vállalkozik, hogy elemzések, visszaemlékezések, dokumentumok és interjúk révén bemutassa a rendező pályájának sajátosságait, felidézze annak főbb állomásait. Szerepünk a tárlatvezetőéhez hasonlatos, arra törekedtünk, hogy a filmekről közölt hasznos információkkal kedvet csináljunk az olvasók, nézők számára a Kósa-filmek világának közelebbi megismeréséhez. A szövegek egy része korábban már megjelent, más részük viszont - köztük Kósa Ferenc számos írása, illetve a vele készített levélinterjúk - itt olvashatók először. A kötet végén részletes filmográfia és válogatott bibliográfia található.