A kapitány

Totti önéletrajzi könyvéből könnyed hangnem és profizmus sugárzik. Elénk tárul gyerekkora a Vetulonia úton, az első találkozások a labdával, a félénkség és a rettegés a sötéttől - megtudjuk, milyen az élet egy római negyedben, amely talán már nem is létezik. Szemünk előtt szövődnek életre szóló barátságok. Pörögnek az edzések, sorra kerül a bemutatkozás a Serie A-ban, 16 évesen, a melegítőnadrágba beakadó stoplik történetével. Nem maradhat ki az első derbi, az első gól, a majdnem megvalósult kölcsönadás a Sampdoriának, még mielőtt a római mese megkezdődött volna. Aztán következik a dicsőséges huszonöt év a Roma mezében, az örökre szóló kapitányság, egy történelmi Scudetto, két Olasz Kupa és két Olasz Szuperkupa-diadal, és persze a 2006-os világbajnoki cím. Feltárul előttünk az álomesküvő Ilary Blasival és a világi élet, a maga könnyedségével és némi öniróniával.

Totti őszinte kitárulkozásában közel engedi az olvasót belső vívódásihoz, örömeihez, életének fontos momentumaihoz. A memoárból megismerhetjük azt a férfit, akit szimbólumává és vezérévé választott az a város, ahol visszavonulásáig játszott. Vitathatatlan tény ugyanis: Totti maga a Roma.