Tévutakon?

Popper Gábor immáron harmadik kötetével jelentkezik. Apja emléke több fejezetet is átívelve foglalkoztatja, és ismét találhatunk rövid novellákat is e könyvében. A szépirodalmat továbblendítik az öninterjúk, de ez fordítva is igaz, novelláit át- meg átszövik életének történései. S mindkét műfajban egyre inkább felszabadul, önmagára talál.
A brahmin papok azt imádkozzák az újszülött felett: "Most, hogy a ritkán és nehezen elérhető test birtokába jutottál újra, jól gondold meg, merre mész, mert az életben nincs idő tévutakra." Bölcs ima. Én ma sem tudom, hogy az igazi utamon járok-e. Mindenesetre, bármilyen utat választottam eddig, nem bántam meg. Talán egyszer majd kiderül, az igazin járok-e.
Van egy receptem, úgy kell élni, hogy minden napban kell találni valami apró örömöt: egy kedves dallamot, egy szép mondatot, egy kedves mosolyt, egy apró jócselekedetet. Ha valami nagyon feldühít vagy rosszulesik, elmondok magamban egy-két kedves verset, és mindjárt kisimul a lelkem.