Miért uralja Európát a kommunizmus bukása után még negyedszázaddal is olyan politikai gondolkodás, amely nem a valóságos problémáinkkal foglalkozik?

Aki ismeri az emberi természetet, az előtt megnyílik a múlt. Aki látja a múltat, könnyebben igazodik el a jelenben, és olykor a jövőt is megsejti. Kevesen vannak, akik elég bátrak ahhoz, hogy elhagyják a semmitmondás biztonságos és pompásan aszfaltozott zsákutcáit. Ilyenkor nem a tévedés kockázata a legfőbb veszélyforrás, hanem az igazmondásé. Schmidt Mária hetedik könyve minden szempontból kockázatos kalandra csábítja az olvasót. Világunk ismét olyan veszélyes tereppé vált, ahol annak van csak esélye, aki elég bátor és szabad ahhoz, hogy biztosítókötél nélkül rugaszkodjon neki a helyzet felmérését és elemzését célzó feladatnak: a téves ideológiáktól mentesített valóság bemutatásának. Amikor veszélyzónába kerülünk, csak ez nyithat számunkra kiutat.