Spontán értelemképződés módosult tudatállapotokban

A könyv a filozófia és a pszichológia határvonalán játszódó vizsgálódásokba vonja be az olvasót, fókuszában három sajátos tapasztalati tartománnyal, melyek mindegyike módosult tudatállapotot feltételez. Ezek az álom, a trauma és a pszichedelikus élmény - ez utóbbi kapcsán a szerző vizsgálja a misztikus élményt és a skizofrén hallucinációkat is.
A misztikus élmény magja az unio mystica - a valamilyen transzcendens természetűnek gondolt nagyobb egésszel (Isten, lét, univerzum) való egyesülés érzése. A Skizofrén élményei ezzel szemben egyediek, nincsen ilyen visszatérő elemük. Végül a Pszichonauta élménye kevert természetű, az álom, a nappali fantázia és az észlelés különböző jegyeit tartalmazza sajátos kombinációban, tartalmi szempontból számos hasonlóságot mutatva a misztikus élménnyel. A Pszichonauta számára a tárgyak gyakorlati hasznosságát háttérbe szorítják azok esztétikai és metafizikai-spirituális vonatkozásai. A Misztikuséval összehasonlítva élménye tünékeny, csak ritkán hagy maga után tartós nyomokat, ezért itt inkább kvázi-misztikus tapasztalatról beszélhetünk, spirituális természetű tartalmakkal és érzelmi hangoltságokkal. Hallucinogén szerek hatására az ént és a világot elválasztó határ meggyengül, átjárhatóvá válik - a valódi unio mystica élménye azonban csak kivételes esetekben jelenik meg.