Gina, a regény hősnője 1943-ban elbúcsúzik otthonától és azoktól, akiket szeret, mert apja beadja a híres árkodi intézetbe. A kis ötödikes gimnazistát a rideg világ, a szokatlan, kegyetlen törvények lázadásra késztetik. Ám megtud valamit, ami maradásra bírja, és önként vállalja a rabságot.
Hogyan igazodik el egy tizenöt éves kislány ebben a felnőtt-titkoktól terhes világban? Vajon hihet-e a naiv diáklegendában, amelyet a kertben álló korsós leányt formázó szobor alakja köré sző a lányok képzelete? Írjon talán ő is levelet Abigélnek, aki mindig segít a bajbajutottakon?



Az Abigél Szabó Magda ifjúsági műveinek sorában viszonylag későn, 1970-ben keletkezett, ám talán a legsikeresebb. Ennek okát egyrészt a hitelességben kereshetjük, amelyet a nagyszerű történetmesélés, feszültségteremtés és jellemábrázolás mellett személyes önéletrajzi elemek (Debrecen, az intézet) erősítenek. A regényből 1978-ban több részes filmváltozat készült, amelynek forgatókönyvét ugyancsak Szabó Magda írta. A könyv és a film együttesen Szabó Magda egyik legnépszerűbb művévé tette az Abigélt.