Az Aranycsapat emlékezete, sőt egyenesen legendája mélyen beépült a magyar köztudatba, a focin jóval túlmutató módon. Az 1960-as évek nagy sikereinek és nagy személyiségeinek emléke is sokakat lelkesít. Az 1945 előtti elképesztően izgalmas, színes és sikeres focivilágról viszont, ahonnan mindez kinőtt, meglepő módon szinte semmit sem tudunk. Egy elsüllyedt, kincsekkel teli, csodás kontinens ez - a magyar fociatlantisz.
A magyar foci már a kezdetektől az európai élmezőnybe tartozott az MTK és a Ferencváros, illetve a magyar és osztrák válogatott versenyfutásának köszönhetően. 1901-től bajnokságot rendeztek, 1902-ben pedig - Európában elsőként - nemzetek közötti válogatott mérkőzésen mérte össze erejét Ausztria és Magyarország. A gyors fejlődés eredményeképp a tízes évek elején Skócia és Anglia után Magyarországon jártak legtöbben a válogatott mérkőzéseire.
Az első világháború alatt az MTK csapatát az angol Jimmy Hogan edzette. Hogyan forradalmasította a futball stratégiáját, a közép-európai iskola (más nevén Duna menti iskola) néven ismert játékstílus a kontinens élmezőnyébe repítette a magyar labdarúgást. Jól példázza ezt, hogy ebben az időszakban olyan klubok kispadján ült magyar edző, mint a Bayern München, Real Madrid, Milan, Inter, Olimpique Marseille, Benfica, Porto, vagy a River Plate, vagy például 1933-34-ben az olasz első osztály 18 csapatából 12-nek volt magyar az edzője… A leglátványosabb siker az 1938-as vb-ezüst volt, aminek az emlékezete pont úgy a múlt homályába veszett, mint a kor legnagyobb sztárjainak, pedig az ország Schlosser, Orth, Sárosi vagy éppen Zsengellér nevétől volt hangos... A könyv egy új világot tár fel a számunkra, és elolvasása után másképpen fogunk gondolkozni erről az időszakról és még sok minden másról, mit korábban.