Szent Konstantin-Cirill és Szent Metód élete

Szent Konstantin-Cirill és Szent Metód élete, a 9. századból fennmaradt szláv legenda két görög hittérítő, Konstantin, a Filozófus (szerzetesnevén Cirill) és bátyja, Metód életútját, főként a Nagymorva Fejedelemségben végzet missziós tevékenységét örökíti meg, s egyben a korabeli Róma, Bizánc, illetve Közép-Európa vallási, hatalmi és társadalmi viszonyainak hiteles rajza, sőt azt is megtudjuk belőle, hogy a két fivér 861-ben és 882 táján a kazárok földjén találkozott az etelközi magyarokkal is. Konstantin elévülhetetlen érdeme, hogy megalkotta a szlávok első, glagolikának nevezett írását (ennek későbbi változata a tiszteletére cirillikának, ma azbukának nevezett ábécé), és mindkettőjüké, hogy az evangéliumok lefordításával létrehozták az első ószláv irodalmi nyelvet, amely valamennyi ma beszélt szláv nyelv írásbeliségének alapja.
Az 1150 éve, 863-ban Pannónia területére érkezett "szláv apostolok" mindvégig Európa vallási és kulturális egységének hirdetői voltak, munkásságuk szellemi híd Kelet és Nyugat között, ezt ismerte el 1982-ben II. János Pál pápa azzal, hogy Szent Benedekkel együtt mindkettőjüket Európa társ-védőszentjévé nyilvánította.