Rab Gusztáv (1901-1963) két regénye Kassa 1619-es ostromának és Sárospatak 1907 körüli életének színes képét rajzolják. A két regényt összekapcsolja egyrészt közös színhelyük, Sárospatak, másrészt némileg rokon témájuk, a katolikus-protestáns felekezeti ellentét, hit és hitetlenség problémája, szoros összefüggésben az aktuális kortörténeti beágyazottsággal. A Szent Optika az egyetlen regény a 19-20. századi magyar irodalomban, amely feldolgozza a 17. századi kassai vértanúk témáját. A Patak rózsájának témaválasztása ugyancsak különleges: teljes egészében a 20. század eleji protestáns megújulás problematikájával, csodahit és racionális felfogás konfliktusával foglalkozik.
Az 1960 körül Franciaországban keletkezett regények most jelennek meg először a Petőfi Irodalmi Múzeumban az író hagyatékában őrzött kéziratuk alapján. Tüskés Anna, Rab Gusztáv írói hagyatékának gondozója, valamint Tusnády László irodalomtörténész tanulmánya hatvan év távolából értelmezi az író és művei kalandos életét.