Kránitz Lauráról nehéz elképzelni, hogy számítógépen írja a verseit. Számomra ő egy más korból származó, véletlenül idecsöppent művelt úrinő, aki valaha, valamelyik előző életében kastélyban lakott, irodalmi összejöveteleket rendezett. Ő az, akiben jelen van a szenvedélyt hajszoló, tapasztalt és a végtelenül tiszta nő, aki nem éri be félmegoldásokkal, mindenben a tökéletesre törekszik. Aki másokat segítő és elfogadó s, aki szinte semmit sem tesz azért, hogy ismerjék, elismerjék műveit. Engem többek között ez a kettősség fogott meg Laurában. Némi tapasztalattal a hátam mögött elmondhatom, hogy kevés ilyen költőnőt ismerek, aki a szerelem- bánat- anyatermészet "szentháromságán" kívül másról is ír, mélyen száll magába, hogy lelke kevéssé ismert bugyraiból, a valóság és az álom közti lét sűrűjéből igazgyöngyöt hozzon fel - írja A. Túri Zsuzsa az utószóban.