Ibrahim Müteferrika, az első török nyomda megalapítója azzal a feltétellel kapta meg a működési engedélyt, hogy nem készít vallásos könyveket. A "tiltott Korán" ennek a nyomdának titokban készült terméke volt. Vajon akkor is kinyomtatta volna ezt a kétszeresen is tiltott - mert török nyelvű - Koránt, ha előre látta vagy sejtette volna, hogy milyen erők erednek nyomába, és hány gyilkosságot követnek majd el e mű miatt?
A titokban kinyomtatott könyv megmaradt példányainak kacskaringós útját napjainkig követi a könyv; ugyanakkor hiteles művelődéstörténeti hátteret rajzol a korabeli Oszmán Birodalomról, a tulipánkorszakról és az ezt a kulturális virágzást vérbe fojtó Patrona Halil lázadásáról, illetve a jezsuiták titkos iszlámellenes tevékenységéről.
Mi, magyarok külön érdeklődéssel fordulhatunk Ibrahim Müteferrika, a korszak mérföldkövének tekintett oszmán nyomda megalapítója felé, hiszen magyar volt. Fiatal korában került Kolozsvárról Isztambulba, vált muszlimmá és a szultáni udvar magas rangú hivatalnokává, aki nyomdai munkája mellett tolmácsa is lett a Rodostóban élő II. Rákóczi Ferenc és a fényes porta között érintkezéseknek.