Történelmi helynevek és műkifejezések szótára

Minden történelmi változásnak alapja a földrajz, mert minden eseménynek színhelye van, úgyhogy a történelmet mozgó földrajznak is nevezhetjük.

A geográfia a történelem legfontosabb segédtudománya, mivel az emberiség lakóhelyével mint földrajzi egységekkel foglalkozik.

Először 1921-ben jelent meg a Történelmi helynevek és műkifejezések szótára. A kiadvány 1500 szócikket tartalmaz. A szócikkek élén álló fogalmak között található:

a) településnév: Arad, Frankfurt, Gallipolis, Ják, Koblenz, Konstantinápoly, Szécsény, Pistoria, Sodoma;
b) tájegységnév: Chaldea, Dácia, Etelköz, Hercegovina, Pannónia, Sárrét, Szentföld, Toszkána, Vértes;
c) országnév: Armenia, Görögország, Egyiptom, Mexikó, Németország, San-Marino;
d) birodalomnév: Asszíria, Nagy-Bolgárország, Rumélia, Syria;
e) folyónév: Laborc, Lajta, Memel, Rába, Tiberis, Visztula, Vrabas, Zsitva.


A szótár második részében, a történelmi kifejezések között ilyen és hasonló fogalmak magyarázatát találjuk: Bach-huszárok, centralisták, egyházi nemesek, feljebbviteli bíróság, Gesta Romanorum, koronajavak, latifundum, restauráció, tárnokmester, urbárium, virilista.

Ajánljuk a Történelmi helynevek és műkifejezések szótárának reprint kiadását azoknak, akik érdeklődnek a történelem iránt, és régebbi történelmi forrásokban, ill. történész munkákban előforduló kifejezések jelentésére kíváncsiak.