A tó vize sohasem édes szerzőjétől

Loris fiatal, művelt, céltudatos. Egy sikeres könyvkiadóban dolgozik, a párkapcsolata rendezett, élete a felszínen éppoly stabil, mint amilyenre vágyik. Mégis minden szétesik körülötte. A teste jelzéseket küld, de az orvosi vizsgálatok szerint minden rendben. Csakhogy semmi sincs rendben. A mélypont felé közeledve Loris lassan rájön, hogy nem a gyógyulást, hanem önmaga megértését kell keresnie.
Caminito írásaiban a társadalmi különbségek, a női tapasztalat és a fiatal generációk láthatatlan terhei állnak középpontban. Új regénye pontosan ábrázolja a modern élet láthatatlan kríziseit: a szorongást, a túlterheltséget, a csendes lemondást, amit senki sem nevez betegségnek. A Tünetek egy generáció belső összeomlásának története, amely fájdalmasan ismerős lehet mindannyiunk számára.

"És ekkor észrevesz valamit: a fájdalom kezd feláramlani a mellkasába és a bal karjába, zuhanásérzet fogja el, közeledik a pánik, és hamarosan infarktustünetei lesznek, amiken nem tud úrrá lenni, sőt biztosra veszi majd, hogy infarktust kapott. Miért hazudik nekem ez a test, kérdi magától, miért képes a legszörnyűbb bajokat is szimulálni?"

Giulia Caminito olasz író, szerkesztő 1988-ban született Rómában. Politikafilozófiát tanult, 2016-ban jelent meg La grande A című első regénye, amely elnyerte a Bagutta-díjat. Harmadik regénye, A tó vize sohasem édes 2021-ben a Premio Strega-díj jelöltjei közé került, elnyerte a Premio Strega Off- és a Premio Campiello-díjat, és Olaszországban bestseller lett. Több mint húsz nyelvre fordították le.