Magyarországon bárkiből bármi lehet. Henteslegényből országosan ismert színész, rakodómunkásból gasztropszichológus, bőrművesből sztárborász, fényképészből kardforgató mester, és Boeing-pilótából pékségüzemeltető.

Itt élnek az Axt család tagjai, akik artistákként a perzsa sah előtt egyensúlyoztak, Vagyóczky Károly, aki papírpénzeinket tervezve az ország legismertebb grafikusa, és a milliárdokat összefocizó Dzsudzsák Balázs édesanyja, Kósa Ildikó, aki fia sikerei ellenére kerékpárral jár az iskolájába tanítani.

Itt él Rófusz Ferenc, aki nem vehette át az Oscar-díját, Roby Lakatos hegedűművész, aki esténként egy nagybőgőtokot muzsikált tele pénzzel, és Jónyer István, aki asztaliteniszben legyőzte a kínai világklasszikusokat.

Péteri Károly, aki miskolci iparióra-javítóból lett Cremonában végzett hegedűkészítő, és Becsei Áron, akinek sokmilliós karóráiért türelmetlen megrendelőkként sorban állnak a földgolyó irányítói.

Van nekünk búvárkodó űrhajósunk, a ciánszennyezést számon kérő tiszai halászunk, húspiacról érkezett sárkányszelídítőnk, szerelmeskönyveket író matematikaprofesszorunk, és határokon átgördeszkázó katolikus papunk is. Művészettörténészünk, aki már tartott a kezében ezer karátos nyers gyémántot, fél országot öltöztető Háda Gyuri bácsink, csempekészítőnk a világ élbolyában, és plázában dolgozó talpig becsületes takarítónénink is.

Ötven kitűnőség került a könyvbe. Portréjukat felvázoltam, történetüket papírra vetettem. Botond vitéz, Búvár Kund, Dobó István, Dugovics Titusz, igazságos Mátyás és II. Rákóczi Ferenc után ők az én modern világban jegyzett hazai hőseim.