Odahaza, Erdélyben, a diktatúra éveiben édes álmot szőtt anyaországáról a székelység. Egyetlen álmot, olyan szépet, mint a fagyos ablakon a jég szőtte csipkefüggöny, a kikelet illata, a mezők virágos szőnyege, a nyári folyófelett repdeső szitakötők, az ősz ezerszínű pompája.Aztán megtörtént a változás.A határok átjárhatóak lettek, már nem volt szögesdrót, nem volt akadály...Ez a könyv a valóságról szól. Arról a valóságról, amelyet kevesen ismernek ilyen közelről. Az otthonról és az itthonról.