Világvallások és a gazdaság

Több mint két évtizede folyamatosan foglalkoztatott a vallás és a gazdaság, a vallás és a politikai berendezkedés kapcsolata.

A mai piac jellemzője a globalizáció. Izgalmas kérdés, hogy a különböző vallásideológiáktól áthatott területek, földrészek között hogyan alakul az együttműködés. Az is korunk jelensége, hogy a szekularizáció szinte mindenütt, főként a fejlett világban, erőteljesen előre tör. Ugyanakkor, egyes gyorsan fejlődő országokban - lásd Kína - vallási megélénkülést tapasztalunk, nem is az idősek, hanem a dinamikus fiatalok körében. Mindenesetre látható, hogy a törésvonal nem a különböző világvallások, hanem a hit nélkül felnövő és a transzcendenciában hívő, a vallásukat valamilyen formában gyakoroló emberek között húzódik.

A modern világ - és gazdasága - a ráción alapul. Döntő ezért, hogy megvizsgáljuk: a hit és az értelem milyen viszonyban van egymással. A katolikus egyház tanítása leszögezi: a kettő nem ellentétes egymással. Hallatlanul fontos, hogy a vallási nézetek ne a társadalmi igazságtalanságok elfogadását sugallják, hanem minden lehető megtételére ösztönözzenek, ami ezt mérsékelheti. Nem erőszakkal, hanem politikai úton. Ez felerősíti azt a nézetet, hogy vallásos embereknek is kötelességük a közéletben részt venni, hiszen a politikai berendezkedés milyensége nagyban múlik a polgárok aktivitásán.