Virágzó mandulafát látok

Martos Balázs Levente szentírástudós, a központi szeminárium rektora, a Pápai Biblikus Bizottság tagja. Legújabb kötete nem elméletet épít, hanem a szent szövegek mentén tett sétára, esetleg hegyi kirándulásra hívja az olvasót. A Szentírás-olvasás tapasztalata Jeremiás meghívására emlékeztet (vö. Jer 1,1-14). A próféta lát valamit, amit meg kell értenie Isten segítségével. Észrevesz valami különösen szépet, amelynek sajátos jelentése csak lassan bontakozik ki előtte: a kora tavasszal kivirágzó mandulafa éberen őrzi az új évszak jöttét, Isten pedig azt állítja, ő is virraszt, hogy ígéreteit beteljesítse. Isten beavatja tervébe, s legalább küldetésének kezdetén talán a próféta is úgy érezheti, hogy élete nem lesz terméketlen, hanem egyszer virágba borul majd. Ez a könyv nem prófétai látomás, de abból a tapasztalatból született, hogy ha virrasztunk mellette, ha odafigyelünk rá, ha értelmünkkel és szívünkkel befogadjuk, az Ige valósága kitárul, sőt minket is magához von