(búcsú)galopp - Tétova utószinkron

Egy lírai önéletrajzi trilógia harmadik darabja a 2007-ben megjelent (vissza)galopp és a 2009-ban közreadott (kontra)galopp után. A három kötetet nem csupán a hasonló zárójeles címek kapcsolják össze, vagy az, hogy mindegyik huszonegy számozott, hosszú, faltól-falig érő sorokkal íródott versszakból - vagy inkább fejezetből - áll, vagy az, hogy e rímtelen hosszú sorokat bokrosan burjánzó belső rímek tördelik fel akusztikusan, érdekes feszültséget hozva létre a nagylélegzetű szabadvers és a makáma közötti állandó ingadozással. A címek félzárójele egyugyanazon attitüd (galopp) más-más modulációjára utal. A galopp a leélt élet tájainak újbóli bejárása, amit a fogyó idő sürgetése tesz sietőssé. A zárójeles módosítások viszont azt jelzik, hogy ez az újrajárás soha nem lehet végleges, a dolgok elbeszélésének mindig van egy másik változata, és az után még mindig lehetséges egy másképpen másik változat.